Az angyalok rendje

 

 

 

 

I. rész

 

 

 

Eva emberi alakban született lánya gondolkodva figyeli a jelenlévőket. A másvilág kerekasztalát emberi érzelmek veszik körül.

 

A jelenlévők mind érzik, a Föld tudati energiája beengedte őket a Föld jelenének valóságába. Már csak egyvalakit várnak. Mindenki Őt figyeli. Az utolsót. Kinek döntenie kell: saját Fantáziájának világában marad, vagy Ő is a Földre száll.

 

- Te is Táltos vagy angyallány! – hangzik a távolból egy felismerhető női hang.

 

 

 

Eva mosolyog a kilakult helyzeten. Az Ég Istene bambán bámulja az írdatlan méretű kerekasztal körül sereglő teremtményeket, kiknek embei alakjait gyönyörűbbnél - gyönyörűbb női testeket alkotnak. Az Isten nagyratörő férfi tudati éhsége a vágyát korbácsolja. Lágyéka zúgni kezd. Közelebb menne, de nincs hozzá ereje. Nem teheti. A NAP Isten döbbenete valós. Rá-eszmélt: a Föld Istennője őt kijátszva, előbb kötött alkut egy emberrel a Föld és a Hold jelenében. Egy élő emberrel … A Nap Istene tehetetlen. Haragja sincs már. …

 

 

 

A türelmesen várakozó női szempárok nem sürgetik a kiválasztottat döntésében.

 

Évangyal szabad akaratából nem akarja az Őrgróf-Táltos, angyalokat is szülő FÉRFI Fantázia szüleményeinek, Oguzelnek és Iblaelnek egyesített hat-almát.

 

Évangyal ezt nem csak érzi: hiszi és tudja, ezért hangosan kimondja. A kimondott szavakkal egyidőben, mintha csak varázsszavak lennének, szinte azonnal a kerekasztalra lekerül az angyal mezítelennek tűnő testéből, alkarjaiból előbújó élő két kard. Az-OK most keresztbe téve két, kék színben ragyogó aranykardnak tűnnek, melyek X- alakzatot rajzolnak a kerek asztalra.

 

Az asztalon Évangyal hasának apró, őrjítően csábító köldök díszéből előre kúszik (álca, hamis, igaz, fém, kristályos nyíl) heggyel a kardok hegye felé mutatva egy nyíl.
A mágikus fegyver középen áthalad a két kard egymást metszó pontján.

 

A nyíl pillanatra megáll, hegye egy pajzsra mutat, ami a mágikus nyillal egyidőben jelent meg az asztalon. A pajzs 24 körcikkból annak 24 nyilából, közepén pedig sárga aranyból látszó NAP ábrából áll. A napon róvások látszank.

 

 

 

A 25. nyíl lassan araszolni kezd a két kardtól távolodva a pajzs 24 sugárral látszó, áttetszőnek tűnő középpontja felé. Ott lassan a hegyével lefelé - mintha egy kígyó mozogna -, eltűnik a napkorong belsejében.

 

Helyén a napkorongból egy darab arany alma jön fel lassan a napkorong tetejére, melyet a mágikus nyíl hegye tol a pajzs felszínére.  

 

 

 

Az alma Évangyal elé gurul az asztlara, szárával felfelé. A két kard eltűnik a pajzs alatt. A pajzs felemelkedik a pompázatos asztalról. A levegőben darabjaira hullik. 24 látható nyilra, azok további 3 részre. Hegyre, vesszőre, tollra. A pajzs 24 körcikkre, egy aranyló, középen áttetsző kristályos napkorongra, minek 24 sugara van.

 

Az asztal közepéről míves láda emelkedik fel. Annak tetején kör alakzat, melybe a 24 nyílhegy eltűnik. A láda teteje felnyíl-ik. Körülötte 24 nyiltartó tegez bukkan fel a semmiből. Gyönyörűen kimunkálva. Azokba a 24 vessző eltűnik, mintha láthatatlan kezek raknák be azokat.

 

A tollak annyi darabra oszlanak, ahányan az asztal körül állnak. Minden hölgy kezébe egy toll kerül.

 

 

 

EVA angyali tudata megszületett. A NŐ. ... – Emberi neved legyen Éva! Legyenek az utolsók az eslők!– szólt a föld nemtelen női tudata, most már hangosan. – Ádám ne uralja többé fantáziavilágod, s szabad akaratodat!

 

 

 

Éva már tudja, az általa szabad akaratából utoljára választott FÉRFI nem hasonlít fantáziaszüleményére. Ő nem Ádámel. Ez az ember a többi választottjával ellentétben először, itt, a harmadik évezredben vissza adta a szerető-szülő nőnek az almát. Ezzel Éva sem több, s nem kevesebb, mint az asztal körül állók....

 

Éva lassan az alma felé nyúl. Felveszi az asztalról. Már nem csak látja, érzi is saját emberi kezével: az almába beleharaptak.

 

Az, akinek utoljára adta, szívból, szabad akaratából, most vissza adta, s jelezte: tudja, Éva mitől félt.

 

- Eddig egyetlen férfi sem mert a valőságban az almába harapni… - súgta maga elé Éva.

 

A női testben élő angyallány teste körül halvány kék fénysugár ragyogott fel alig láthatóan, majd lassan az asztal körül lévő összes ember alakjukban élő angyal testét ugyanaz a kellemes érzést árasztó, kék sugár kezdte körbe ölelni.

 

 

 

Az emberek lelkét védő angyalok készen állnak a tárgyalásra a földtől idegen tudati energiákkal. S ennél többre is, Ha nincs megegyezés, jöhet a háború a NAPRENDSZERÉRT ....

 

 

 

Az emberek lelki evolúciója sikerült. Eva áttetsző teste eltűnt a teremből…

 

 

 

 

Oldal: g.A.B. von Bowsky: Az Angyalok rendje
g.A.B. von Bowsky: Magyar Táltos Rend (MESE) - © 2008 - 2024 - gabvonbowsky.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat